A késő gótika időszakában készült Keresztelő Szent János-oltár a korszak magyar művészetének egyik legkiemelkedőbb darabja. Az alábbi feladatok történelem és a vizuális kultúra tantárgyak anyagába ágyazzák a műalkotás megismerését.
5-6. évfolyam, Történelem
Mi a szárnyasoltár?
A szárnyasoltárok az oldalaikon behajtható szárnyakról kapták a nevüket. A szárnyak segítségével nyitható és csukható oltároknak – az egyházi év ünnepeinek megfelelően – különböző nézeteit fordították a hívek felé. Az év nagyobb részében az oltárok csukva voltak, és a hívek csak a nagy egyházi ünnepeken, valamint a templom névadó szentjének ünnepén láthatták a faragásokkal és aranyozással díszített belső oldalt.
Nézd meg alaposan az oltárról készült képet és próbáld meg elképzelni, milyen hatása lehetett a csillogó, aranyozott felületeknek gyertyafényben, egy gótikus templomban! Mit gondolsz, a belső oldalt miért csak ritkábban csodálhatták meg a hívek?
Kiket látunk az oltáron?
A belső oldalon, az oltárszekrényben három, életnagyságúnál valamivel nagyobb szobor látható. Középen Madonna áll, jobbján a kisszebeni templom védőszentje, Keresztelő Szent János, balján pedig Szent Péter. A belső oldal táblaképein a Keresztelő életének nyolc jelenetével találkozhatunk, míg csukott állapotban a Credo, vagyis a Hiszekegy szövegének képi megjelenítése látható, tizenhat részletben. Az aprólékosan megfestett képek nem csak a látványt szolgálták. A korabeli hívek számára nagy segítséget jelentettek, hiszen felidézték az imák szövegét és az evangéliumi történeteket, ami különösen fontos volt, hiszen az emberek nagy része nem tudott olvasni.
Honnan lehet felismerni az oltár szereplőit? Tanulmányaid során találkoztál már az attribútum kifejezéssel?
Azokat a tárgyakat, jelvényeket nevezzük így, amellyel mitológiai alakokat vagy szenteket ábrázolnak, hogy azonosíthatók, felismerhetők legyenek. Figyeld meg a négy női szentet, a főalakok körül! A Szent Borbála kezében lévő torony azért vált a jelképévé, mert a legenda szerint pogány apja a lányt egy toronyba zárva nevelte. Nézz utána, hogy ki lehet az a három női szent, akiket sárkánnyal, kerékkel és kosárral ábrázoltak a kisszebeni oltár mesterei!
7-8. évfolyam, Vizuális kultúra
-Idézd fel a tanulmányaid alapján, hogy mi jellemzi a gótikus stílust! Keress fényképet gótikus stílusú templomoktól (pl. chartres-i katedrális) és hasonlítsd össze a gótikus építészet formáit az oltár díszítő elemeivel!
-Értelmezd újra a késő gótikus oltárt! Milyen alakok, történetek jelennének meg rajta és hogyan, ha ma építenék meg? Készíts látványtervet kollázs technikával!
Idézd fel az ókori görög és római vallásról tanultakat! Hogyan ábrázolták az isteneket az ókori műalkotásokon, miről lehetett őket felismerni? Miben hasonlítanak a középkori oltár szobraihoz?
Honnan származik az oltár?
Az oltár Kisszebenből (Sabinov) származik, a mai Szlovákia területéről. Bár írott forrásaink szerint a középkori Magyar Királyság egész területén álltak szárnyasoltárok, a török és protestáns képrombolás jó néhányukat elpusztította. A Dunántúlon, az Alföldön és Budán nem maradt fenn ilyen oltár. Ma ismert szárnyasoltáraink legnagyobb része a Felvidék területéről származik, de maradtak ránk erdélyi alkotások is.
Nézz utána, hogy mi lehetett az oka a képrombolásnak a különböző korokban! Miként vélekedik a képi ábrázolásról az iszlám és hogyan gondolkodnak róla a protestáns egyházak?
A kisszebeni főoltár hosszú évek alatt, különféle szakemberek (asztalos- és ácsmesterek, fafaragók, festők, aranyozók) közös munkájának eredményeként készült el. A hatékony munkát a céhes keretek biztosították. Idézd fel, hogy mit tanultál a céhek kialakulásáról és működéséről! Hogyan segítette a minőségi munkavégzést ez a szervezteti forma?